Mezőszemere

Legkorábbi adtunk a Cassa Parochorumból való. (OL.HttL. Acta Cass. Paroch. Dioec. Agr. Fasc. 1.) Eszerint kőből épített temploma van 1733-ban, teteje javításra szorul, felszerelése csekély. Szihalom filiája. A templomot, ami feltehetően középkori eredetű volt, lebontották, mert az új barokk templomalapjaiból épült 1766-ban. Az építtető földesúr Fáy László pompás gazdagon díszített építményét feltehetően miskolci mesterekkel emeltette. Az 1829. évi canonica visitatióból arról is értesülünk, hogy az Erzsébetet látogató Mária tiszteletére áldották meg. Ekkor két oltára van: a főoltár Mária látogatásának tiszteletére, nyolc aranyozott fa gyertyatartóval, két falépcsővel. A mellékoltár Nepomuki Szt. János tiszteletére és tabernákulummal, mindkettőn szobrok és képek. Az oltárok falazottak. Plébániává 1789-ben lett, azelőtt Szihalom fíliája. (EérsEgyhL. Canvis.) A plébánia épületét Andreas Teichmann Maurer Meister in Erlau 1789-ben terveztette. (E. Érs. Gazd. L. tervek I/87.) 1817 -ben a templom és a torony teljes helyreállításra szorult, s ekkor is Miskolcról kértek először árajánlatot. Klir Károly kőművesmester és Tessel Frigyes ács 6000 frt-os költségvetésévei szemben Zwenger József egri kőművesmester és Máhr Mátyás egri ácsmester együtt 1400 frt-os ajánlatot nyújtottak be, és így ők kaptak megbízást. A templomtorony sisakját 1830-ban Poloreczky egri ácsmester javította. 1840-ben a földrengés súlyosan megrongálta a templomot. A kőműves­és ácsmunkát ismét egriek végezték: Hentsch Márton és Polereczky György József. Az orgonát egy "Miskolcon született és Bécs városában tanult s több évi gyakorlatától hiteles leveleket mutató Garay József orgona- és asztalosművessel" kívánták helyreállíttatni, de a megbízást mégis Rudassy László egri orgonás kapta. Az aranyozási munkákat Spórer Józseffel végeztették el. Ezeket a munkákat 1844-45-ben hajtották végre 1969 frt-ért, a Vallásalap költségén. Jellege: Szabadon álló, keletre néző homlokzattal, gazdag szobordísszel a XVIII. század közepéről. 

Külső:

A homlokzat legömbölyített sarkain közös kőlábazatból emelkedő egy-egy párkányos fapillér. A csatlakozó homorú homlokzati falszakaszok a rizalitszerűen előrelépő toronytesthez előreívelten kapcsolódnak, rajtuk magasan egy-egy félkörös, küllős zárkövű szoborfülke, erkélyszerűen kilépő, tölcséres posztamensekkel, balról Szt. Mihály, jobbról Gábriel arkangyal szépen faragott deméndi kőszobraival. Szt. Mihály római sisakkal, lobogó ruhában, kiterjesztett szárnyakkal, kezében pajzs, IHS monogrammal, lábánál sárkány, kezéből a kard hiányzik. Gábriel jobbjában iron, könyv (?), felemelt baljában azonosíthatatlan tárgyat tart. Előkelően hullámzó ruházatában, nemes fejtartással.

Az előrelépő toronytestet két fél és két teljes párkányos pilaszter övezi, a főtengelyben deméndi kőből faragott kapuzat: a befelé rézsűsen állú lábazatból emelkedő pillérkövek homlokfalán előrelépő, vájatolt, illetve pálcásan tagolt egy- egy pilaszter, finoman faragott leveles, rózsás ión fejezetekkel. A szemöldökkő lapos ívelésű és karcsúan előredomborodó, fönt emelkedő vonaljátékú; kétoldalt tagolt párkánytag tartja a volutás, nagy lángnyelves zárkőben összefutó, előre és fölfelé ívelő szemöldökpárkányt. Fölötte, valamely eltávolított címer (?) helyén Szt. Flórián-szobor. A Flórián-szobor jó konvencionális munka a XIX. század elejéről. A kapuzat fölött könyöklőpárkányos, széles kórusablak, szegmentíves záródása fölött szépen faragott, lefelé ívelő szemöldökpárkány, a kapuzat mesterétől.

A homlokzatot - az egész templom ereszpárkányaként körbefutó- teljes római dór párkányzat zárja le, gazdag és merész tagolással. A toronyemeletet kétoldalt magasra felfutó, íveIt fél oromfalak fogják közre, mélyített tükreikben ovális szellőző, legömbölyített pilléres talapzattá kiképzett sarkaikon szépen faragott, karcsú, rokokó kővázák, valamint balról Sz. István, jobbról Szt. László szépen faragott, de konvencionális felfogású kőszobrai.

A toronyemelet homlokzatán négyszögű faltükörben körös szelőző, gazdag övpárkánya az oromfal-háromszögek párkányzatának folytatása. Fölötte körben négy mellvédes, könyökpárkányos váll- és rozettás zárkövű félkörös harangablak. A torony legömbölyített sarkain egy-egy kagylós, ökörszem-léces, befelé ívelő vonalú, faragott ión fejezetes fapillér. Órakörös toronyereszpárkány, négyzetes ládatagon álló és hegyes gúlában végződő, bádoggal borított gúlasisak. Oldalhomlokzatán jobbról öt, egymás előtt kettőzött, párkányosan végződő pillér, és három magasan álló könyökpárkányos, zárköves, szegmentíves, kőkeretes rokokó hajóablak. Az ívelt falsíkkal visszalépő, két pilaszterrel tagolt szentélyen két azonos ablak. Az apszis ismét visszalép és lapos kosárívvel záródik. A bal oldali homlokzaton, a szentély és a hajó csatlakozásánál féltetős sekrestyeépítmény, bojtdíszes, füles, kőkeretes ablakkal, hatalmas gerendatagos kiülő párkányzattal és nyugati oromfalán szép kőcsigával. A baloldali homlokzat az előzővel megegyezik. Az egész templomon körbefutó kőlábazat, teljes római-dór párkány, új palatető.

Belső:

Kórusa az un. "pálos-típust" követi. A szűk kórus alatti térben a belső főpárkány magasságáig felfutó két hatalmas párkányos pillér, rajta széles hossz- és kereszthevederek, közöttük szűk csehboltozatok. Az újabb kórusbővítés építményét két karcsú falazott pillér tartja. A kóruselemet - a földszinthez hasonlóan- két szűkebb, félkörös és középen szélesebb kosáríves nyílással kapcsolódik a hajó, illetve a kórustoldalék térfelébe.

A hajó háromszakaszos, oldalfalain kettőzött pilaszterekkel tagolt törzseken kettős teljes római-dór ikerpárkányok, illetve az ezekből induló kettőzött hevederek hordják a csehsüveg-boltozatokat. A szentély lépcsővel emelt, szűkebb és a hajóhoz hasonlóan kialakított két boltszakaszból áll. Kosáríves záródását konkás boltozat fedi. Balról négyzetes terű, csehboltozatos sekrestyeépítmény.

További képek megtekintése