A templom története

A mezőkövesdi Szent László plébániatemplom műemléki védettségű egytornyos barokk épület, amelyet Grassalkovich Antal kamarai elnök terveztetése és rendelése szerint, 1770-ben Répássy András plébános építtetett meg. A város ősi gótikus stílusú templomának, melynek (megmaradt szentélye a mai Mária-kápolna) építését egyes adatok 1332-re, az Anjouk korához, míg más források a XV. században, a Hédervári családhoz kötik; az északi és déli falát kibontották. Északi irányban épült meg az új szentély, a délire került a kórus. A kereszthajó, a megmaradt gótikus templom szentély, két csúcsban összefutó bordás boltozatú épülete maradt meg. Építőmesterei kiválóan építették meg, szerkezetében ma is szilárd, repedésmentes. Erős tám-pillérei a déli és a keleti oldalon maradtak meg. Az északi oldalon elbontásra került, mert idővel a sekrestye épületét építették hozzá. A barokk templom épületének falait több ízben is renoválni kellett. A megépülését követő száz év folyamán ugyanis a templomot számtalan csapás érte. A templom főoltára fölött függő hatalmas, hat méter magas és három méter széles oltárképet Kovács Mihály festette 1868-ban, Egerben. A képen Szent László kitárt karral mutatja be hódolatát a felhőn trónoló Máriának, karján a gyermek Krisztussal. A templomban történő elhelyezésére azonban a mai templombelső befejezése után, legkorábban 1873-ban történhetett. A templom újabb kori megújításáról, az egri Egyházmegyei Közlöny 1913-ban terjedelmes cikket közöl. A templomban folyó restaurálási munkálatokat Kerekes József miskolci építész végezte. A templom freskóit, Korényi József egri akadémiai festőművész készítette a források szerint, tempera és kazein festékkel. A szentély előtti mennyezeten Szent László életéből vett három jelenet látható. Középen: székesegyházat alapít Nagyváradon. Jobbra: vizet fakaszt a kősziklából. Magasztos tartással köszöni meg az angyalnak a csodát, a sziklából fakadó vizet. Balra: Szent Lászlónak felajánlják a keresztes hadak fővezérségét. Az ornamentális részben elhelyezett jelképek a következők. Jobbra: az igaz hit védelmezője (pajzzsal, gyertyával), a kereszténység terjesztője (angyalok templommal), csodás tetteinek jelvényei (harci eszközökkel). Balra kétoldalt a földi (párnán a magyar) és a mennyei (párnán az égi) korona, mint Szent László jutalma. Középen, mint a törvény alkotója és védelmezője (angyaltörvénykönyvvel és karddal). A templomkapuval szemben levő részen a boldogságos Szűz ül trónusán és fogadja a magyar szentek, Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Gellért és Kapisztrán János hódolatát. A kupola körül körmenetben a mezőkövesdi Mária-lányok voltak láthatók a Szent Szűz szobrával, a másik oldalon a tudomány, a művészet, az ipar és a kereskedelem szimbolikus alakjai álltak. Mária alakjával szemben levő részen matyó férfiakból, nőkből, gyermekekből álló csoport tért haza a mezei munkából. Az egyes csoportok alatt áhítatos tartalmú felírás volt. 

A kupolának a tartóoszlopokra lenyúló végeit szintén egy-egy kép díszítette. Szent László megszabadítja a kun lovas által elrabolt lányt. Nézi a nagyváradi székesegyház tervrajzát. Temetése. Két angyal az égbe viszi. Magyarok a szent király sírjánál esküvel fogadnak hűséget. A harmadik mennyezeti kép, a Szent László táborában kitört dögvészt ábrázolta. A király isteni segítségért imádkozott, s szózat adta tudtára, hogy lője ki nyílvesszőjét. Ahová esik, az a fű lesz az orvosság. A kép már kilőtt nyilat ábrázolt, mely átjárta a fű szárát. A gótikus kápolnában 1932-ben Takács István festőművész az oltárral szemközt levő hátsó falra színpompás matyó körmenetet komponált. A matyó népviselet megörökítése, igen ritka, talán egyedülálló motívum az egyházi festészetben. 1956. november elején a templom tornya ágyúlövedékektől összeomlott, a belső falfestés is megsérült. 1959-60-ban a megmaradt toronycsonkot újjáépítették. A kapuval szemben levő mennyezetfreskó is súlyosan megsérült és nem lehetett megmenteni. Takács István helyette Te Deum címen új freskót alkotott, s egyben kifestette a templom egész hátulsó mennyezetét. A szentély főoltár fölötti képe Jézus Krisztust, a világ megváltóját ábrázolja. Két oldalán az isteni erények jelképei láthatók. Balról a Hit (kereszt), a Remény (horgony), a Szeretet (szív). Jobboldalt a négy sarkalatos erény: az Okosság (önmagát tükrében vizsgáló alak), az Igazságosság (bekötött szemű alak kezében mérleggel), a Lelki erősség (angyal, dárdával és karddal), a Mértékletesség (repülő sast fékező alakok). A festett oszlopok mellett az oltárkép két oldalán balról jobbra, Szent Mór, Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent Gellért szoborutánzata. Korényi József művei közül, csak a szentély fölötti mennyezet freskói maradtak meg. A középső kupola freskója Takács István Te Deum (laudamus, azaz Téged, Isten dícsérünk) című alkotása: a négy sarokban jézus születése, halála, feltámadása és az ősatyák kimentése a limbusból (a pokol tornácából)- mintegy négy alap pillére hitrendszerünknek. A bűnbeesett és a halál hatalmába került emberiség megmentésére Isten fia, Jézus Krisztus emberré lett, értünk meghalt, feltámadott, keresztáldozatával megmentett bennünket az örök kárhozattól. Felhőtrónuson dicsfényben foglal helyet a Szentháromság, a felső régiókban tőle jobbra az ószövetségi pátriárkák, balra az apostolok csoportja. A Szentháromság alatt jobbra egy csoport élén Szent Mihály főangyal, balra a Szűzanya alakja. Mellette Szent József, Szent Anna és Keresztelő Szent János. Ezektől balra a magyar szentek csoportja: Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent László, a kassai vértanúk, Kapisztrán Szent János, Boldog Özséb, Szent Gellért és Boldog Mór. A kupola kereszttengelyében kétoldalt: jobbra Szent Ágoston, balra Szent Ambrus püspök énekli a Te Deumot. Mellettük az ősegyház, a középkor és a legújabb kor szentjei. A kupola két oldalívén a Jó Pásztor és az Isten Báránya képe látható. A négy sarokban az evangélisták alakja foglal helyet: Máté angyallal, Márk oroszlánnal, Lukács tulokkal és János sassal. A sötétkar hátsó falán az Oltáriszentség szerzését ábrázolta a festő. A Kórus előtti mennyezeten a fönséggel és hatalommal tanító Krisztus és a Szent Család, a háttérben Mezőkövesd látványa. Az orgona felett Szent Cecília és az aprószentek kórusa a kis Jézust dicsőíti.

 További képek megtekintése